A prizmán, vagy egy vastag üvegen átmenő fehér fény a szivárvány színeire bomlik. Rajzórán már biztosan tanultátok, sőt ki is próbáltátok, hogy két különböző szín összekeverésével egy harmadik. Az ilyen színkeverés összeadó színkeverés. Az észlelt szín vizuális érzéklet, amit olyan szavakkal fejezünk ki, mint sárga, narancs. Két-két fő szín összekeverésével másodlagos színeket kapunk: ezek a.
Azt a színt, amely a teljes spektrumon azonos intenzitású, fehérnek nevezzük. Az összeadó színkeverés alapszínei a vörös (piros), a zöld és a kék, ezeket. A színlátás segítségével az élőlények (vagy a gépek) képesek. Ha egy fényforrás fényét színeire bontjuk, akkor a fényforrás színképét kapjuk. Az ernyőn a színkép színeinek együttese, vagyis fehér fény jelenik meg.
Az egymás alatt szereplő színeket kiegészítő vagy komplementer színeknek nevezzük. Ez a prizma a fehér napsugarat a spektrum színeire bontotta.
A kivonó színkeverést úgy képzelhetjük el, mintha a megvilágító fehér fényben „mindenféle szín ” lenne, azaz. Ezért nevezik ezt összeadó, additív színkeverésnek. A különböző színű festékek összekeverésekor más eredményt kapunk, mint a fényszínek esetében.
A fehér olyan anyag vagy felület, amely a ráeső fényt színváltozás nélkül. Ez a három szűrő a kívánt arányban csökkenti a fehér fény vörös, zöld. Ezt a színkeverést CMYK módszernek is nevezik. A varázspálca segítségével olyan alakzatokat jelölhetünk ki, amelyek színe. Ugyanígy van olyan szín, ami a három másodlagos, azaz szubtraktív. A vörös és a zöld szín keverésével sárga szín keletkezik. Vannak színek, melyek a fehér fény spektrumában önálló. Más szavakkal léteznek generatív alapszínek: amelyekből fizikai. A fekete színt nem fény váltja ki, hanem a fény teljes hiánya. Semleges színek Fehér színű az olyan felület, amely a ráeső fényt teljes. Ezért a semleges színeket egyirányúnak, egydimenziójúnak nevezzük.
A napnak azért olyan szép fehér a fénye, mert e hatalmas égi test.
Mindezt a fény fázis-állapotainak nevezik, s kiterjedésük adja a hullám. Az additív ( összeadó ) színkeverés – RGB. Newtont, hogy „a fény olyan sugarakból áll, melyek. A pontok színei, amelyekből az alakot, illetve a hátteret kirakják. Ha a fényforrás fehér (ez minden színt tartalmaz) akkor a tárgy látható színe. A színek keverését úgy lehet elképzelni, mintha újabb és újabb színű áttetsző. Minden ilyen sugár esetében a színkerék középpontjához érve a fehér színt kapjuk. Azért csak “ túlnyomórészt”, mert a utóbbi néhány évtizedben javasoltak olyan új színmodelleket is. A “ fehér ” fény különböző változataihoz tartozó relatív spektrális.
A spektrumszínekből additív, összeadó színkeverés által az összetett fehér.
